Az idő kereke fordul

Ez az év - bár még nincs vége - sok furcsaságot hozott magával. Vannak bőven olyan dolgok, amik egész országokat, vagy akár az egész világot érintették, hiszen gondoljunk csak bele: idén történt a Brexit, idén választották Donald Trumpot elnökké, idén vesztettük el Bud Spencert, Leonard Cohent és David Bowie-t, idén jutott ki a magyar válogatott az EB-re...

Ma van az egyéves évfordulója a novemberi párizsi terrortámadásnak.

Érdekes módon úgy értesültem, egyben ma van a kedvesség világnapja is.

Ha valami, akkor ez ironikus.

Úgy érzékelem, hogy 2016 mindenkinek egyéni szinten is hányattatott év volt. Nem akarok személyes példákat hozni, elég az hozzá, hogy pár napja Facebookon belefutottam egy eseménybe, ami egy év végi üvöltésre invitálta az érdeklődőket a Normafára. "Jöjjünk össze és üvöltsünk egy nagyot. Együtt. Jól fog esni", hirdeti a leírás. "Mindannyiunkban bizonyosan felgyülemlett kurva sok stressz, és kétlem, hogy bármelyikünk ki tudta volna adni úgy istenigazából. Mert ugye üvölteni nem szép dolog, én sem szeretem ha üvöltenek körülöttem. De csak emiatt nem szabad elfelejtenünk az üvöltés mágikusan terapeutikus hatásait", írja a szervező.

Én hiszek neki, de az üvöltést már a nyári hónapok alatt letudtam. Történt azonban más is idén, ami megihletett kicsit, ha megbocsátjátok nekem.

Októberben kihirdették az idei irodalmi Nobel-díj nyertesét, Bob Dylant. Szokatlan választás volt, én azonban örültem neki, mert valóban fantasztikus szövegeket ír (és mert volt ürügy rá, miért játszunk Dylan számokat a munkahelyemen). 

  

Ismeritek a "The Times They are A-Changing" című dalát például? Nekem ez a szám több okból is közel áll a szívemhez, és mióta fontossá vált, többször is felbukkant egy gondolat bennem. A dolgok változnak, rohamosan, senki nem tudja megmondani, mi lesz a vége, de érdemes figyelni rá - mert talán csak rajtunk múlik, hogy jó vagy rossz irányba fordítjuk-e a fejleményeket.

Nem kell pánikba esni. Csak alaposan oda kell figyelni és persze észnél kell lenni.

Mit csinál az egyszeri bölcsész ha fáj a szíve és folyton ez a dal jár a fejében? Hát lefordítja. Úgyhogy nagy szeretettel ajánlom figyelmetekbe a dal magyar fordítását itt ni. Jó olvasgatást (javításokra, mint mindig, nyitott vagyok):

Az idő kereke fordul
(Bob Dylan)

Gyűljön most mind össze ki vándormadár
És nézzük meg együtt, a vízszint hogy áll
Kiderül majd hamar, hogy áradat vár
A tenger sötéten mordul
Hát kezdjetek úszni vagy lehúz a mély
Mert az idő kereke fordul

Gyűljön most mind össze ki tollal ítél
És tág szemmel nézd mit e helyzet ígér
Várj még a szóval, a kerék nem áll
A harang is név nélkül kondul
És a vesztes is úgy áll hogy nyerhet is még

Mert az idő kereke fordul

Gyűljön most mind össze a politikus

Állj el az ajtóból, ne hadakozz

Hisz az sérül hamar ki egy helyben áll

A harc kint csak dúl és bolondul

Zörren az ablak és épül* a fal

Mert az idő kereke fordul

Gyűljetek mind össze ti anyák s apák

És tartsátok vissza a sok kritikát

A gyermek már rég saját útján jár

A fiatal ösvény felbolydul

Add át a sávot ha helyet nem kérsz

Mert az idő kereke fordul

Kész már a terv de átkos és torz

A  lassúból így lesz fürge és gyors

A jelenből így lesz múlttal terhes sors

Világunk rendje felfordul

Az elsőből így lesz utolsó sor

Hisz' az idő kereke fordul.

 Akik eljutottak idáig, azoknak köszönöm, hogy elolvasták a fordítást. Akik tovább akarnak merészkedni, azoknak már csak egy dolgot mutatnék, nevezetesen a dal megszólaltatását - avagy mikor a fordító kipróbálja, működik-e a szövege.
(Ne féljetek, nem fogok üvölteni.)

  *Eredetileg itt a "ledől a fal" kifejezést akartam használni, ami hűbb lett volna az eredetihez ("rattle your walls"), de a véglegesítés során valahogy találóbbnak éreztem, ha a falak emelését hangsúlyozom... Talán Mr. Dylan is egyetértene.